A Jugoszlávia elleni légicsapás áldozatai között mindkét oldalon vannak polgári áldozatok: a koszovói albánok a szerb paramilitáris szabadcsapatoknak lettek céltábláik, tömeges menekülésüket idézve ezzel elő, de a bombázások a Jugoszlávia civil lakosságából is követeltek életeket. A koszovói–szerb határon, embertelen körülmények között összezsúfolódott tömegben, a jelentések szerint felütötte a fejét a kolera és a tífusz is, miközben a segélyszervezetek kétségbeesetten igyekeznek élelmet osztani az éhező menekültek között.

Három órányi kínos kihallgatás a szerb határon. Ez lett az eredménye annak, hogy megpróbáltunk átjutni a Vajdaságba riportot készíteni az ottani magyarok helyzetéről. Ma már pontosan tudjuk: a NATO-bombázás nem tett jót a szerb–magyar viszonynak. Leleplezésünket követően a szerb határőrök kissé értetlenül kérdezték: Miért viselkedik így Magyarország, miért segíti az őket támadó és komoly anyagi károkat okozó NATO-t? Miért jó ez a magyaroknak? A szerbek 1956-ban segélyekkel támogatták a szovjetek ellen harcoló magyarságot, ez a hála? – kérdezték keserűen. A Hetek másik riportercsoportja viszont átjutott a határon, s egészen Topolyáig jutott.

Romano Prodi, az Európai Bizottság új elnöke szerint az euró bevezetése "megváltoztatta a nemzetállamról alkotott felfogást" és ezzel felszámolta a tagállamok szuverenitásának egyik pillérét. Prodi a Financial Times cím? brit napilapnak adott interjúban kijelentette: soron következő feladatának a "politikai Európa létrehozását" és egy "közös európai lélek" kialakítását tekinti. A nyilatkozat kapcsán konzervatív brit politikusok magyarázatot követelnek Tony Blair brit miniszterelnöktől, hogy miként támogatta egy "elkötelezett föderalista" politikus megválasztását az uniós testület élére.

– Milyen jelenleg az élet Vajdaságban? A "kisemberek" hogyan élik meg ezt a rendkívüli válsághelyzetet?– Érthetően mindenki próbálja átvészelni ezt az időszakot. A VMSZ a maga eszközeivel igyekszik a feszültségeket és a félelmeket a lehető legkisebbre csökkenteni, de nagyon nehéz helyzetben vagyunk, hisz Magyarország tevőlegesen segíti a NATO-t. Szerencsére magyarokat nem ért atrocitás; eddig csak albán tulajdonú üzletekben okoztak garázdák károkat. Az ellátás nagyjából elfogadható, ehhez tudni kell azt is, hogy már a bombázás előtt is rossz volt a gazdasági helyzet. Egyedül üzemanyagból van hiány, alapvető élelmiszereket lehet kapni. Áram, víz és más közművek üzemelnek. Mindenki tisztában van azzal, hogy hadiállapot van.– A magyar médiának milyen hatása van errefelé?– Meglehetősen nagy a hatása, elsősorban persze a tévéadásoknak. Itt körülbelül a határtól durván egy olyan jó 50 kilométeres sávban minden probléma nélkül foghatók a magyar adók.– Önök mennyire látják kontrasztosan azt, hogy az egyes csatornák milyen módon közelítik meg ezt a háborút?– Ezt nehéz minősíteni: a média rá tud feküdni egy adott témára, és ez megtörtént most a jugoszláviai helyzettel is. A legtisztességesebb szakmai igyekezet mellett sem lehet teljesen átfogó és megbízható képet kialakítani, hiszen katonai jelleg? információkhoz a média nehezen tud hozzájutni. Így a helyzet katonai értelemben vett alakulásáról megbízható információnk nincs. Belföldi hírforrások erről nem beszélnek, ezért nem tudjuk, hogy az áldozatok terén – itt elsősorban az anyagi áldozatokra gondolok, – mi a pontos helyzet. Ezt nem közvetítik a külföldi hírműsorok sem. Tartok tőle, hogy a háború mérlegét, mint ahogy az egyébként is lenni szokott, mi majd csak jóval később fogjuk megtudni.– Miként értékelték Kasza úrnak, a VMSZ elnökének a nyilatkozatára adott magyar választ? Ő azt szerette volna, ha a magyar politikai vezetés átértékeli politikáját, s erre egyfajta elutasító válasz jött. – Nagyon elégedettek volnánk már akkor is, hogyha a magyar politikai retorika csillapodottabb volna. Úgy vagyunk ezzel, hogy mindenki végezze a saját dolgát ott ahol van, és úgy, ahogy kell, és minél kevesebbet beszéljen róla. Ennek igen súlyos indokai vannak részünkről. Most létérdekünk az, hogy Magyarország irányából ne aggasztó és ingerlő hírek érkezzenek. – Miért? – A magyar médiára nyolc füllel és tizenkét szemmel figyel itt mindenki, nemzeti hovatartozástól függetlenül. Ha Magyarország felől rosszul és félreértelmezhető hírek, nyugtalanító, irritatív információk érkeznek egy hadiállapotban lévő országba az aggasztó. A pánikkeltésre alkalmas hírek feszítik a húrt a nemzetek közötti viszonyokban is.– A szerb médiában miként viszonyulnak Magyarországhoz: agresszornak számítunk?– Nem annyira direkt módon, mint amennyire a nyugat-európai hagyományos NATO-tagállamok, de Magyarország minősítése sokat romlott. Az első napon elhangzott, hogy a támadás Magyarország irányából is érkezett. Őszintén szólva mi a mai napig nem tudjuk, hogy valóban érkezik-e támadás Magyarországról, de hát ezek a részletek már el is sikkadnak.– Többen elemezték, hogy Magyarországnak lehetne egy közvetítő szerepe a válság megoldásában.– Tartok tőle, hogy nem túl sok esély van erre. Kelet-Közép-Európa és Délkelet-Európa eme mezsgyevonalán a történelmi események sokszor tanúskodnak a magyar és a szerb nemzet közötti villongásról. Igaz, hogy majdnem a XXI. században vagyunk, de ilyen érzékeny kérdésekben úgy gondolom, hogy annak az országnak, melynek igen jelentős számú kisebbsége él a háborús területen, nem lesz túl nagy elfogadottsága egy ilyen kezdeményezés során.– Ön szerint ez a helyzet mennyire mérgezte meg a szerb–magyar viszonyt: ha holnap abbamaradnának a NATO-csapások sikerülne-e békésen a dolgokat rendezni?– Gyorsan helyreállna a viszony, az ellenérzések hamar lecsillapodnának. Ennek gyakorlatias magyarázata van: a határ magyar oldalról továbbra is átjárható, a telefonvonalak, a különböző kommunikációs és ilyen-olyan szállítási lehetőségek Magyarország részéről biztosítottak. Tehát Magyarország a jobbik arcát tartja továbbra is Jugoszlávia felé. Nagyon szeretném, ha ezt nemcsak a vajdasági magyarok észlelnék, hanem mások is, akik velünk élnek, tehát mindenki.

A szerencsések, akik még sohasem kényszerültek arra, hogy elhagyják hazájukat és tövestől kiszakadjanak abból a földből, ahol előszőr látták meg a napvilágot, elképzelni sem tudják, milyen kínokon kell keresztülmenniök a hazájukból menekülőknek addig, míg végre elkezdhetik fogyasztani a számüzetés keser? kenyerét.

Úgy látszik, minden háború a nyelv eldurvulásával és közönséges propagandával jár. Emlékezzünk az Öböl-háborúra, amikor Szaddám Huszeint

Görögország számára továbbra is fontosak a Jugoszláviához fűződő kapcsolatok, és a két országot összekötő hagyományos szálakat nem lehet figyelmen kívűl hagyni. Jugoszlávia a válság után is közeli szomszédunk marad, és sokkal szívesebben látnánk a koszovói válság politikai megoldását – hangsúlyozta Kosztasz Szimitisz görög kormányfő.

"Amennyire a mai körülmények között ez lehetséges, Magyarország biztonságban van" – fejtette ki álláspontját a koszovói válság kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Televíziónak adott interjújában. A kormányfő megfogalmazása szerint ugyanakkor "abszolút biztonság nincs, baleset vagy gonoszság történhet Magyarországgal, tény azonban, hogy a siker esélyével nem érheti katonai támadás az országot".

Csapody Tamás, az 1990-ben alakult Alba Kör szakértője a Heteknek elmondta: elítélik a balkáni háborút. A szervezet ugyanakkor mindkét fél tevékenységét ellenzi: Milosevics politikáját, a népirtást és tiltakozik a NATO-légicsapások ellen is.

MUNKATÁRSUNKTÓL

Régiókra szükség van. Ezzel az állítással a kormány és az ellenzék képviselőinek többsége egyetért. Mégis az azok kialakításáról szóló – várhatóan az első félévben a parlament elé kerülő –, törvénytervezet kapcsán már most viták alakultak ki, még a kormánypártok között is. Ráadásul az ellenzék sem ért egyet a kormány terveivel.

A hatpárti egyeztetések után elkészült a szervezett bűnözés elleni csomag új változata – jelentette be a kabinet ülése után Borókai Gábor kormányszóvivő. A korábbi előterjesztés több ponton módosult. Például a nyomozók ügyészi jóváhagyás nélkül nem juthatnak hozzá az állampolgárok egyes adataihoz. Mint ismeretes, a szervezett bűnözés elleni csomag több pontját az Alkotmánybíróság februárban azért semmisítette meg, mert egyszer? többséggel fogadta el az országgyűlés, holott kétharmados többséget igényelt volna. A kormány azt reméli, hogy az országgyűlés még a tavaszi ülésszak alatt elfogadja a törvénycsomagot. A kormány megerősítette azt az álláspontot, hogy Magyarország nem alkalmaz kvótát a jugoszláviai válság sújtotta térségekből érkező menekültekkel szemben. Hazánk a válság sújtotta terület minden országának menekültjét befogadja. Az árvíz, illetve belvíz okozta károkkal kapcsolatban a kormány kérdőívek alapján, az önkormányzatok segítségével április végéig felméri a károkat. A szaktárca eddig 7,5 milliárd forintot költött védekezésre, a károk mérséklése pedig várhatóan 15-20 milliárd forintos kiadást jelent majd. Ezt az öszszeget az érintett tárcáknak átcsoportosításokkal kell előteremteniük. A kárenyhítés módozatainak felmérésére bizottság jön létre. (MTI)

A Fővárosi Bíróság a 4-es metró perében első fokú ítéletében a fővárosnak adott igazat. Mint ismeretes, a főváros azután fordult a bírósághoz, miután a kormány egyoldalúan felmondta a 4-es metró építésével kapcsolatos szerződést. Demszky Gábor főpolgármester szerint az államnak nem kellene fellebbeznie, mivel nem tud új jogi érvet felsorakoztatni. Hangsúlyozta továbbá azt is, hogy a főváros vezetése továbbra is kész a megegyezésre minden vitás kérdésben. A főpolgármester elképzelhetetlennek tart egy olyan helyzetet, amikor a kormány nem a jogerős bírósági ítélet szerint jár el. Ez ugyanis megkérdőjelezné a jogállamiságot. Lapzártánkig a kormány nem nyilatkozott az ügyben. (Hetek)

Az egészségügy tervezett reformjának az a célja, hogy minden állampolgár biztosított legyen, s a befizetett járulékáért színvonalas ellátásban részesüljön – mondta Selmeczi Gabriella egy szegedi szakmai fórumon. Annak ellenére, hogy az idén 50 milliárd forinttal növelték a tb gyógyításra fordítható keretét, a rendszerben látványos javulás nem érzékelhető. Ennek az az oka – mutatott rá – ,hogy nem megfelelő az egészségügy struktúrája. Az ágazat modernizációjában a két legfontosabb feladatnak jelölte meg a szerkezet átalakítását, illetve az egészségügy több pénzhez való juttatását. A korszerűsítési program szerint megszűnik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár monopóliuma és három-négy országos hatáskör? biztosítónak adnak lehetőséget a megalakulásra. Az egészségügy új rendszerének bevezetését 2001-ben tervezik. (MTI)

Az SZDSZ képviselőcsoportja lemondásra szólítja fel Áder János házelnököt és Salamon Lászlót, az ügyrendi bizottság fideszes elnökét, jelentette be Hack Péter. A frakcióvezető-helyettes elmondta, hogy értékelésük szerint a két politikus "kifordítja" az Alkotmánybíróságnak a parlament ülésezésével kapcsolatos döntését. Áder János és Salamon László az országgyűlési munka szétzilálásán fáradozik – jelentette ki Hack Péter és közölte: amennyiben az Országgyűlés nem tér vissza a hetenkénti ülésezéshez, a szabaddemokraták rendkívüli ülés öszszehívását kezdeményezik április 19-ére. Ezen ülésen fogják a parlament elé terjeszteni politikai nyilatkozattervezetüket Áder János és Salamon László lemondatásáról. Áder János, az Országgyűlés elnöke a házbizottság csütörtöki ülésén nyomatékosan leszögezte: a Ház jelenlegi ülésezési rendje nem változik. Áder jogértelmezése szerint ugyanis az Alkotmánybíróság nem mondta ki a háromhetes munkarend alkotmány- vagy házszabály-ellenességét. Közölte: nem foglalkozik az SZDSZ azon javaslatával, amely az ő lemondatását veti fel. – Az én dolgom az, hogy a parlament törvényes működésének feltételeit biztosítsam – jelentette ki. (Hetek-hírösszefoglaló)

Becslések szerint közel 14 millió dollárra lenne szüksége az ENSZ Gyermekalapjának, az UNICEF-nek ahhoz, hogy a koszovói menekült gyerekeknek megfelelő segítséget tudjon nyújtani. Az ENSZ – és ezen belül az UNICEF – humanitárius segélytervét a húsvéti ünnepek után hozzák nyilvánosságra.

Európa belső határai kulturális és szellemi tekintetben hosszú évszázadok, sőt évezredek óta meglepő folytonosságot mutatnak. Amikor i.sz. 395-ben a két császári testvér, Honorius és Arcadius között megtörtént a Római Birodalom két részre osztása, valószínűleg nem gondolták, hogy a kontinens e kettéválasztása ennyire hosszú életűnek bizonyul majd.